Március 27.

Mons. Koller Gyula atya rovata

Rupert német származású szent, egy azok közül, akinek ünnepét a német nyelvterületen kívül Írországban különös módon ülik meg. Írországban Robertach néven ismert, tiszteletének oka, hogy a kontinensen tevékenykedő írek barátja volt. Egyik utóda, az ír Szent Virgil, 774. szeptember 24-én Szent Rupert csontjait a Rupert által alapított Szent Péter-templomból átvitette az új, Rupertnek szentelt templomba, amely a püspök székhelye lett.

Hrodpert - ahogy eredetileg hangzott a neve - egy nemes frank nemzetségből származott. Gyermekkoráról nem tudunk, valószínűleg komoly iskolákat járt végig és jó emberismerő is volt. Ennek okából történhetett, hogy már a 7. század második felében Wormsban magas egyházi méltóságra jutott. Abban az időben azon fáradoztak a bajor hercegek, hogy a kereszténységet elterjesszék országaikban. Theodó herceg Ruperttől kért segítséget. Rupert – alaposságára jellemző módon - először küldöttek által akarta megállapítani, hogy adottak-e a termékeny munka feltételei.

Március 27.

Mons. Koller Gyula atya rovata

A keleti Egyház nagy szentjéről, Damaszkuszi Szent Jánosról sem a pontos születési évet, sem halálának dátumát nem őrizte meg a hagyomány. Valószínűnek látszik, hogy 650 körül született, és 750 körül halt meg. Szülővárosa Damaszkusz volt, ahol élete első felét élte le. Mozgalmas város volt, 660-tól a kalifák székhelye. Innen irányították az iszlám szellemi és vallási életét egészen 750-ig, amikor ezt a vezető szerepet Bagdad vette át. János atyja keresztény volt, aki ennek ellenére a kalifátus pénzügyminiszteri tisztét töltötte be. Nagy gondja volt, hogy fia János és fogadott fia, Kozmász alapos műveltséget szerezzen, s így készüljenek föl a későbbi, magas hivatalok betöltésére. Az ellen sem volt kifogása, hogy János a trónörökös barátja, a leendő Jazid kalifa, játszó és asztaltársa legyen. Amikor János elérte a férfikort, először munkatársa, majd utóda lett atyjának a pénzügyminiszteri poszton.

Március 24.

Mons. Koller Gyula atya rovata

Katalin, svéd nevén Karin, 1331 körül Svédországban született. Negyedik volt a nyolc gyermekből, akiket Brigitta szült férjének, Ulf Gudmarssonnak, aki ércbányák tulajdonosa és a svéd király tanácsadója volt. Katalint kolostorban neveltették; csak tizennégy évesen tért haza, és ekkor akarata ellenére férjhez adták. Rövid házasságuk alatt Katalin, férje hozzájárulásával, azt a szigorú vezeklő életet élte, amit a zárdában kezdett.

Amikor Katalin apja meghalt, Brigitta asszony gyermekei jövőjéről gondoskodva visszavonult egy remetelakba. Ott a látomásaiban megbízatást kapott arra, hogy menjen Rómába apostolkodni. Ekkor Brigitta családi birtokát, Vadstenát kolosorrá alakította és elutazott az Örök Városba.

Március 21.

Mons. Koller Gyula atya rovata

Klausnak nevezett Flüei Miklós egy tehetősebb parasztcsalád első gyermekeként született Svájcban, Flüe helységben 1417. szeptember 25-én. Gyermekkorában élte a falusi emberek életét, de mutatkoztak annak jelei, hogy Isten kiválasztotta: rendkívüli módon szerette a magányosságot, az imádságot és a böjtöt. 16 éves korában vágyat érzett a remeteélet iránt, de be kellett vonulnia a hadseregbe. Részt vett a Zürich elleni háborúkban (1440), majd a thurgaui hadjáratban (1460) is.

Valószínűleg a két háború közt kötött házasságot Wyss Dorottyával. Bizonyára boldog házasságban élt, családjában tíz gyermek jött a világra. Saját vallomása szerint nagy tekintélye volt. Mint bírónak és tanácsosnak, sokat kellett foglalkoznia közügyekkel is, de elmenekült a megtiszteltetése elől, és elkerülte főbíróvá választását.

Március 17.

Mons. Koller Gyula atya rovata

Szent Patrik életéről nehéz pontos képet megrajzolni. Csak a ránk hagyott Önvallomásából tájékozódhatunk. Britániában született 385 körül. Apja diakónus volt és hivatalnok a rómaiak Britániájában. Fiatalságáról csak azt tudjuk, hogy jólétben, és könnyelműen élt. Tizenhat éves korában ír tengeri rablók elfogták, elhurcolták és rabszolgának eladták. A jólétéből kiragadott fogolynak birkákat kellett őriznie Írország nyugati partvidékének hegyein. Télen-nyáron a szabad ég alatt. A körülmények hatására Patrik elhurcoltatását jogos büntetésnek tekintette, mert „elhagyta Istent”.Isten felé fordult, sokat böjtölt és imádkozott.

Hatévi fogság után álmában hangot hallott, amely azt mondta neki: „Nemsokára visszatérsz hazádba”. A hang indítására Patrik elszökött, és hosszú menetelés után elérte a tengert. Pénzét fölkínálta egy hajóskapitánynak, aki magával vitte úgy, hogy a hajó legénységét kell szolgálnia. Hite és becsületessége miatt megszerették, s végül hazaengedték Britániába.

Március 15.

Mons. Koller Gyula atya rovata

Johann Klemens Maria Hofbauer (eredetileg Dvorak) Tasswitzben (Znojmo morva város mellett) született 1751. december 26-án. Apja morva, anyja német volt. Jellegzetes szláv és német vonások határozták meg Hofbauer emberi sajátosságát. Jámbor anyja hatása alakította ki Isten kegyelmével azt a fáradhatatlan munkást és pihenés nélküli tervezőt, aki Varsó, majd Bécs városának apostola lett.

Hofbauer ifjú korában péknek tanult, mert nem volt anyagi eszköz a taníttatására. Huszonegy éves volt, amikor elkezdhette tanulmányait. 1772-től 1777-ig járt Klosterbruck premontrei iskolájába. Ahhoz, hogy egyetemre mehessen, újra hiányoztak az anyagiak. Ezért remete lett. Először Olaszországban, ahol felvette a Kelemen nevet. Később szülőföldje közelében remeteként hitoktató és plébániai kisegítő volt. Eközben négy évig kateketikai tanfolyamra járt Bécsben, s mert a jozefinista állam erősen beavatkozott a papok képzésébe, barátjával, Hübl Tádéval Rómába ment. Ott beléptek a redemptoristák fiatal rendjébe, s így folytatták tanulmányaikat.

Március 14.

Mons. Koller Gyula atya rovata

Matild a 785-ben megkeresztelkedett Widukind fejedelmi nemzetségéből származott. Mintegy száz évvel az ősapa megkeresztelkedése után, 895 körül született Enger városában. Apja a szász, anyja a fríz nemességből való volt. Szülei kisgyermek korától a herfordi kolostorban neveltették, ahol özvegy nagyanyja volt az apátnő. Életrajzírói nemcsak tanulékonyságát és ügyességét magasztalják, hanem nagy szépségét és bájosságát is. Hírneve áthatolt a kolostor falain. Az egyik napon megjelent Henrik herceg, a későbbi I. Henrik király, hogy feleségnek válassza Matildot. Amikor megnyerte a tetszését, megkérte a kezét az apátnő-nagyanyától, és fejedelmi kísérettel vezette Wallhausenbe az esküvőre.

Március 9.

Mons. Koller Gyula atya rovata

Gergely a Kappadóciai Cézáreában született 334 körül. Nagy Szent Vazulnak volt a testvére (jan. 2.), aki a tett embere és nagy szervező volt, s akinek nagysága háttérbe is szorította őt.

Ifjú koráról és tanulmányairól csak annyit tudunk, hogy képzettségét Cézárea iskoláiban szerezte meg. Már igen fiatalon lektor volt. Az elvárásokkal ellentétben nem egyházi pályára lépett, hanem rétor lett és nőül vette Teozébiát, aki jámbor és művelt nő volt, s akit egész életén át szeretett. Házassága - úgy tűnik - lelki-vallási fejlődésében kevéssé korlátozta.

Gergely visszavonultságban élt, lelke ápolásának és hite nevelésének szentelte napjait. Azt írják róla, hogy egyszer sem látogatta meg Vazult, a nagy testvért, de állandó kapcsolatot tartott fenn nővérével, Szent Makrinával, aki egy szomszédos női kolostor elöljárója volt. Gergely „lelki tanítónő”- jének nevezi. Az ő hatására vette föl az egyházirend szentségét (akkor még, különösen keleten, házas emberek is lehettek papok úgy, mint ma a görög katolikusoknál).