Május 27.

Mons. Koller Gyula atya rovata

Az angliai keresztény miszió kezdetei homályba vesznek. Az őslakos britek már a római idők alatt keresztények voltak. Béda Anglia egyháztörténete című művéből arról értesülünk, hogy Gergely római Bencés szerzetes, még mielőtt pápa lett, a római piacon szőke, kék szemű rabszolgákat látott. Kérdésére megtudta, hogy angolok. Erre, a nevükre célozva, kijelentette: ,,Igazán? Angyalokká kell lenniük!” Óhaját később mint Gergely pápa megvalósította. 596-ban Ágostont, a római bencés szerzetest, elküldte negyven társával, hogy hirdessék az evangéliumot Délkelet-Angliában a kenti népnek. Ágoston, a vállalkozás vezetője a kolostor priorja volt.

Ágoston társaival 596 tavaszán, tengeri úton indult Galliába. Mivel a vállalkozást túl veszélyesnek tűnt, a partraszállás után társai vissza akartak fordulni, s erről levelet küldtek a pápának. Gergely pápa azonban nem engedett kérésüknek. Megparancsolta nekik, hogy engedelmeskedjenek Ágostonnak, akit apátjukká tett. Ezen kívül levelet írt Gallia püspökeinek, Austrasia és Burgundia uralkodóinak, s kérte őket, hogy legyenek a misszionáriusok segítségére. Ágoston, akit még franciaországi útjuk közben püspökké szenteltek, erősen kézben tartotta az ügy vezetését. Így hát 597 kezdetén társaival partra szállt Kent keleti partján. Kent királyságát abban az időben Ethelbert kormányozta, akit Anglia többi királya elismert fölöttesének.

Május 26.

Mons. Koller Gyula atya rovata

Fülöp Firenzében született 1515 májusában. Édesapja szerény ügyvéd volt, édesanyja korán meghalt, ezért „mostohát” kapott, aki nagyon szerette. Első képzését szülővárosa domonkos szerzeteseitől kapta. Ott tanulta meg, hogyan kell a Szentlélek működésében bíznunk. Később apja a Montecassino közelében lévő San Germanóba küldte, ahol nagybátyja gazdag kereskedőként élt. Fülöp három évig maradt San Germanóban, ahol többet időzött a montecassinói bencéseknél, mint nagybátyja üzletében, s így megtanulta a tökéletességhez vezető alapokat.

1536-ban Rómában találjuk, ahol „krisztusi szegénységben” élt. Teológiai előadásokat hallgatott, és megismerkedett Loyolai Ignáccal is. Vele és rendtársaival együtt segítette 1538/39 ínséges telén a római éhezőket, és látogatta a betegeket. Tanév közben, hirtelen abbahagyta tanulmányait. A Szentíráson és Szent Tamás Summáján kívül minden könyvét eladta, s árukat a szegényeknek adta. Erre ez a döntő elhatározás ösztönözte: "Aki Krisztuson kívül akar valamit, nem tudja, mit akar.” Ezek után napjai az utcai apostolkodással teltek, éjjelei pedig Istenéi voltak. Gyakran fölkeresett egy-egy templomot, ott imádkozott, és néhány órát aludt az előcsarnokban.

Május 25.

*Soana, 1020/25. +Salerno, 1085. május 25.

Mons. Koller Gyula atya rovata

Azokban az években, amikor Hildebrand, Toszkána gyermeke férfivá érett, az Egyház annak a megújulásnak fáradságos, de sokat ígérő hajnalhasadását élte, amely a delelő középkor világának megadta sajátos jellegét.

Hildebrand anyja révén rokonságban állt a római Pierleone családdal. Így könnyen Rómába kerülhetett. Korán pápai szolgálatba állt, és talán az aventinusi Mária-kolostor szerzetese volt. Tanúja lehetett, hogyan takarította el az útból a romlással teli ,,sötét század” romjait erős kézzel III. Henrik császár. Amikor Suitger bambergi püspököt emelték a pápai székbe, aki a II. Kelemen nevet vette föl, a pápáknak olyan sora kezdődött, akik a reformot egyre előbbre vitték.

III. Henrik beavatkozása közvetlenül érintette Hildebrand életének alakulását is. A császár által letett egyik pápa, VI. Gergely a rokona volt. Ez a jellemes magatartású és kifogástalan, vallásos lelkületű férfi lelkes híve volt a reform-mozgalomnak, s inkább a viszonyoknak, mint saját hibájának lett az áldozata. Kölnbe száműzték, s Hildebrand vele ment. Valószínűleg ezt követően lépett a híres clunyi apátságba, amely az egyházi megújulás központja volt. Itt még megélte a nagy apátnak, Odilónak utolsó napjait. Annak utódjában, Hugóban pedig egy erős, kora történelmét meghatározó személyiséget ismert meg.

Május 23.

Mons. Koller Gyula atya rovata

Vilmos Apor Gábor és gróf Pálffy Fidélia harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot 1892. február 29-én Segesváron. A főispán Apor Gábor hamarosan Bécsbe került, a király személye körüli államtitkárnak. Vilmos és testvérei szintén Bécsbe kerültek.

Az édesapa súlyos betegség után 1898-ban váratlanul meghalt. Halála után az özvegy 3 gyermekével Bécsben maradt. Szigorú határozottsággal, de gyengéd szeretettel nevelte őket. A családi birtok azonban a bérlők kezében tönkrement. Pálffy Fidélia életét ezért végigkísérték az anyagi gondok. Bécsben, Brassóban, végül édesanyjánál, Mosonban telepedett le.

Vilmos a gimnáziumot a jezsuitáknál Kalksburgban és Kalocsán végezte. Jeles érettségi után a papnak jelentkező Vilmost a győri püspök, gróf Széchenyi Miklós örömmel fogadta, és az innsbrucki egyetemre küldte tanulni. Vilmos öt boldog esztendőt töltött a konviktus és az egyetem nemzetközi légkörében. Fiatal klerikusként megtanulta, hogy a papnak Isten kedvéért le kell mondani a kényelemről, az örömeiről.

1915. augusztus 24-én szentelték pappá, másnap 25-én volt a primícia szűk családi körben. Működését a nagyváradi egyházmegyében kezdte meg, ahová az áthelyezett Széchenyi Miklós püspök elvitte magával.

Május 22.

Mons. Koller Gyula atya rovata

Rita Cascia város melletti Roccaporena faluban született 1380 körül. Idős szülei  reménykedés és sok imádság után kapták Istentől ajándékba. A hegyek között elterülő kis birtokukon istenfélelemben nevelték. Rita gyermek- és ifjúkorát a szülei iránti teljes engedelmesség, és a fáradságos napi munka jellemezte. Közben szívében fölgyulladt az istenszeretet, és apáca akart lenni, hogy teljesen eggyé válhasson isteni Megváltójával. Fogékony lélekkel vesz részt a szentmiséken. Amikor a napi munkák után visszavonul a házukban kialakított kicsiny imahelyre, legtöbbször Jézus szenvedésén elmélkedik és vágyódik arra, hogy Jézussal együtt szenvedhessen.

Legszívesebben belépne valamelyik kolostorba, de idős, szüleit nem akarja magukra hagyni. Közben tizenötéves szép leánnyá fejlődik, s kérője is akad. Rita tiltakozik és bevallja szüleinek, hogy fogadalmat tett: Jézus menyasszonya akar lenni. Amikor azonban a jómódú, de iszákos és durva Paolo Mancini feleségül kéri, szülei igent mondanak. Rita, a szüleit szerető lány engedelmeségből feleség lesz. Önfeláldozásra hajlamos lelke bízott abban, hogy férjét majd sikerül megtérítenie.

Május 20.

Mons. Koller Gyula atya rovata

Bernardin Massa Marittimában, Siena közelében született 1380-ban egy gazdag családban. Még nem volt négy éves, amikor elvesztette szüleit. Az árván maradt gyermeket sienai rokonok vették magukhoz, s így lett e város Bernardin hazája. Iskoláit is ott végezte. Az egyetemen barátságos természetéért igen kedvelték. Amikor húsz éves lett, Sienában kitört a pestis. A gazdagok vidéki birtokaikra menekültek; Bernardin azonban ott maradt a városban a betegekről gondoskodni. A pestis őt is megfertőzte. Halálos betegen olyan ismeretekre tett szert a lélek dolgairól, amilyeneket sok fáradozás árán csak érett emberek szoktak elnyerni. Bernardin csodás módon visszanyerte egészségét. Ekkor vagyonát szétosztotta a szegények között. A gyógyulás és pestises betegek szolgálata arra indította, hogy fölvételét kérje egy kolostorba. Szent Ferenc egyszerű fiai közé lépett, hogy szegényen éljen. Nemsokára az obszervánsokhoz, a szigorú ferencesekhez csatlakozott. 1404-ben pappá szentelték, utána hosszú ideig egy magányos kolostorban élt a hegyek között. Egy alkalommal egy hirtelen megbetegedett hitszónok helyett kellett prédikálnia. Beszéde olyan mély hatást keltett, hogy a nép viharosan követelte Milánó nagyböjti szónokának.

Május 17.

Mons. Koller Gyula atya rovata

A spanyolországi Torre Hermosa faluban született 1540-ben egyszerű földműves szülőktől. Alig volt pár éves, amikor édesanyja elvitte a templomba s elmagyarázta neki, ki lakik ott az oltáron a kis szekrényben. Ettől kezdve vonzotta a szentségi Úr Jézus. Kisgyerekként többször kereste az alkalmat, hogy bemehessen a templomba, és térdelhessen  a „kis szekrényben élő” Úr Jézus előtt.

Tanulás helyett szegény szülein kellett segítenie: ásót, kapát fogott, hogy keze munkájával hasznukra legyen. Később, szülei halála után elszegődött juhászbojtárnak egy gazdához. Becsületessége láttára gazdája megengedte, hogy reggel misehallgatással kezdje napját, aztán legeltette a nyájat. Sokszor látták a réten térdre borulva imádkozni. Amikor templomtól távolabb meghallotta az úrfelmutatásra szóló harang szavát, térdre borult, hogy imádja az Oltáriszentséget. A falusi emberek először gúnyolódtak rajta, de amikor látták, hogy szíve mélyéből teszi, amit tesz, becsülni kezdték. S amikor észrevették, hogy tanulatlan ifjú létére mennyit tud beszélni az Oltáriszentségben lakó Jézusról és a neki hódoló angyalokról, szívesen hallgatták szavait, és elhitték neki, hogy angyalokkal társalog. Szent juhásznak kezdték nevezni. Gazdája örökösévé akarta fogadni. Amint észrevette, hogy tisztelet kezd kialakulni körülötte, alázatosságból elhagyta a világot,

Május 16.
*Pomuk, 1350. +Prága, 1393. május 16.

Mons. Koller Gyula atya rovata

Nepomuki János Közép-Európa legismertebb szentjei közé tartozik. Közép-Európában sok hídon látható a szobra, amely egy papot ábrázol, mutatóujját ajkára téve, mintegy csendre intve magát és másokat. A hidak szentje s a gyónási titok vértanúja ő.

Nepomuki János valamikor 1340 és 1350 között született, a csehországi Pomuk (ma: Nepomuk) városkában, Plzeň (németül: Pilsen) közelében, német-cseh ősökkel rendelkező szülők gyermekeként.

Gyermekkoráról nem sokat tudunk. 1369-ben császári jegyző lett a prágai érseki kancellárián. 1380-ban szentelték pappá. Ezután jogot tanult Prágában, majd a páduai egyetemen. Itt lett 1387-ben az egyházjog doktora.

1389-ben Johann von Jenstein prágai érsek kinevezte általános helynökévé. Ezekben az években nagyon feszült volt a viszony a prágai érsek és az uralkodó, IV. Vencel cseh és német-római király között. 1392-ben az érsek panaszlevelet adott át a királynak, amiben sérelmezte az egyház és a klérus elnyomását, és sürgette a helyzet jogi tisztázását. A király a levélre nem válaszolt, hanem elhatározta, hogy egy új püspökség létrehozásával csökkenti a prágai érsek gazdasági és egyházi hatalmát. E királyi terv meghiúsításában szerepe volt az érseki helynöknek, aki nem azt a személyt nevezte ki a kladraui (csehül Kladruby) bencés kolostor apátjának, akit a király a létrehozandó új püspökség élére szeretett volna állítani.