Július 31.

Mons. Koller Gyula atya rovata

Ignác egy baszk nemesi család sarjaként Loyolában 1491-ben látta meg a napvilágot. Szülei korán egy spanyol nagyúrhoz adták, akinél apródként nevelkedett. Az ott látottak hatására ő is örömmel gyakorolta a fegyverforgatást, és azt volt a vágya, hogy nagy katonai dicsőséget szerezzen magának.

Fiatal tisztként rész vett Pamplona várának ostromában, ahol egy ágyúgolyó eltalálta, és véget vetett katonai pályájának. Sebesült lába, minden orvosi beavatkozás ellenére, rövidebb lett. Hosszú ideig tétlenül feküdt otthon, Loyolában. Olvasnivalót kért, de csak Jézus élete és Szentek élete volt kéznél. A sebesült először kedvetlenül lapozgatta őket, de aztán egyre jobban elmélyedt, s végül egészen e művek hatása alá került.

De még sok idő kellet ahhoz, hogy Ignác felismerje, mit akar tőle az Isten. Fölépülése után egy karthauzi kolostor magányát kereste. Aztán elzarándokolt a Szűzanya kegyhelyeire, végül Manrézában kötött ki, ahol egy egész esztendőt töltött. Itt élte át élete legnagyobb kegyelmét. Szeme csodásan kezdett „megnyílni”: a lelki életet, a hitet és a teológiát illetően sok mindent felfogott és megértett. Itt, Manrézában született a Lelkigyakorlatok című műve, amely segítségére volt abban, hogy átformálja a világot.

Július 29.

Mons. Koller Gyula atya rovata

Márta az evangéliumban együtt szerepel testvéreivel Máriával és Lázárral. Szent János evangélliumából azt is tudjuk, hogy Jézus szerette Mártát, Máriát és Lázárt, akik Betániában laktak. Valószínű, ha Jézus Jeruzsálemben volt, náluk szállt meg, hiszen Betánia egészen közel van Jeruzsálemhez.

Az evangélisták Márta házáról és testvéreiről beszélnek és nem Lázár családjáról (vö.Lk 10,38). A szentírásmagyarázók szerint valószínűnek látszik, hogy Márta gyermektelen házasság után megözvegyült, és testvérként befogadta házába Lázárt. Húga, Mária fiatal lányként lakott Mártával. A tudományos kutatás bebizonyította, hogy Mária nem azonos Mária Magdolnával. Ezért szükséges, hogy Márta liturgikus ünnepléséhez kapcsolódva húgáról, Máriáról és Lázárról is szóljunk úgy, ahogy az evangéliumokban szerepelnek.

Július 23.

Mons. Koller Gyula atya rovata

Brigitta oly szorosan hozzátartozik a svéd történelemhez, mint Jeanne d'Arc Franciaország vagy Assisi Szent Klára Itália történetéhez.

Brigitta Finstadban született 1302/03-ban. Édesapja az egyik svéd tartományban legmanként a legfőbb bíróság élén állt. Anyja rokonságban állt Svédország egymást váltó királyi családjaival. 11 esztendős volt, amikor édesanyját elvesztette. Míg férjhez nem ment, az egyik nagynénjénél élt, elszakítva édesapjától és testvéreitől. Ebben a nehéz időben talált rá először Krisztusra. Brigitta mindössze kilencesztendős volt, amikor már mély vallásos élményei voltak, amelyekből hamar fölfogta az összefüggést az emberi bűn és a megalázódás, valamint a Krisztusban elnyert kiengesztelődés és a kegyelem között.

Tizenhárom éves korában akarata ellenére férjhez adták. Házassága első két évében önként vállalt megtartóztatásban élt, majd nyolc gyermeket szült férjének, Ulf Gudmarssonnak, aki legman fiaként később maga is legman lett. A háztartást és a gazdaságot maga Brigitta vezette, s közben nemcsak azt tanulta meg, mit jelent családanyának lenni, hanem környezetével megtaníttatta, hogyan kell az igaz hitet megvalósítani.

Július 21.

Mons. Koller Gyula atya rovata

Lőrinc l559-ben szültetett Brindisiben. Iskoláit Velencében végezte. Már középiskolás korában engesztelő áldozattá akart válni az emberekért, akiknek tobzódó élete a szeme előtt zajlott, ezért lemondott a húsról és a borról. Tizenhat évesen belépett a kapucinusok rendjébe. Ott papságra készülve, míg a hittudományokkal foglalkozott, egy könyv kerítette hatalmába: a Szentírás.

Amikor pappá szentelték, már úgy olvasta a Bibliát, mintha tegnap, egészen frissen írták volna. És úgy szerette, mint semmi mást a világon. Annyira megtanult héberül, hogy anyanyelvükön prédikálni tudott a zsidóknak! S nemcsak olvasta, hanem megmaradt benne az olvasott szöveg annyira, hogy saját bevallása szerint, szóról szóra le tudta volna írni a Biblia szövegét.

Lőrinc, a fiatal kapucinus született szónok volt. Életszentségének és csodálatos szavainak híre messze megelőzte. Ha valahova készült, a templomot már órákkal előbb zsúfolásig megtöltötték az emberek, hogy hallhassák és láthassák. „Szent tábornokként“ gyalog járta végig Európa országait és mindenütt prédikált. Az emberek seregestül vonultak ki a fogadására, úgy érezték: egy új apostol jár köztük. Prédikációit tíz fólia-kötet őrzi.

Július 18.

Mons. Koller Gyula atya rovata

Hedvig Nagy Lajos magyar és lengyel király, valamint Erzsébet boszniai hercegnő harmadik gyermeke volt. 1373. december és 1374. február között született. Szülei egy szerződés értelmében Lipót ausztriai herceg fiának, Vilmosnak szánták feleségül. A házasságkötés szertartása a négy éves Hedvig és a nyolc éves Vilmos között 1378. június 15-én történt. A két gyermeket egy ideig együtt nevelték Bécsben.

Amikor Hedvig 6 éves lett, hazahozták Magyarországra. Nagy Lajos király halála után fiútestvér hiányában lányai lettek a trónörökösök. Az özvegy királyné és a nemesek Hedviget a lengyel trónra rendelték. 1384. október 15-én, védőszentjének, Sziléziai Szent Hedvignek ünnepén Krakkó katedrálisában királlyá koronázta a gnieznói érsek. A lengyelek örültek Hedvignek, de az ausztriai herceget, Vilmost, nem akarták a trónon látni. Ezért arra kérték a királynőt, hogy érvénytelenítse 4 éves korában tett házassági ígéretét, és menjen férjhez a litván nagyherceghez, Jagelló Lászlóhoz, aki megkérte Hedvig kezét. A lengyelek örömmel fogadták a nagyherceg kérését, főként mert ígéretet tett arra, hogy vele együtt az egész litván nép megkeresztelkedik és egyesül Lengyelországgal.

Július 15.

Mons. Koller Gyula atya rovata

Bonaventúra a keresztségben a János nevet kapta. Szülővárosában, Bagnoregioban atyja, Giovanni di Fidanza híres orvos volt, édesanyját Maria di Ritellónak hívták. Születésének évét a források 1217/18-ra teszik.

Amikor kisgyermek korában súlyos betegségbe esett, édesanyja akkor fogadalmat tett: ha meggyógyul, a ferencesek kolostorába adja nevelésre. A hagyomány szerint Assisi Szent Ferenc a városban járt, ölébe vette a gyermeket, s ezt mondta róla: ,,Buona ventura!“, azaz ,,szép jövőjű“, és meggyógyította. A fogadalom értelmében a kis János valóban a ferencesek kolostorában nevelkedett. 1236/38 táján a párizsi egyetemre ment, ahol filozófiai tanulmányait 1242/43-ban fejezte be.

Huszonöt évesen, érett megfontolással lépett a ferences rendbe, ahol a Bonaventúra nevet kapta. 1243-48 között végezte a teológiát a rend híres párizsi főiskoláján, majd 1248-tól az akkori tanulmányi rendnek megfelelően tanítani kezdett, és 1253-ban nyerte el a doktori fokozatot, mely után négy évig a rendi főiskola tanára volt. 1257. február 2-án Rómában a rendi káptalan megválasztotta a ferences rend általános főnökének.

Tizenhat évig viselte ezt a tisztséget a rend történetének nehéz időszakában. A második ferences nemzedékben ugyanis nagyon élesen felmerült a kérdés: szó szerint kell-e venni Szent Ferenc reguláját, s egyáltalán megvalósítható-e. Bonaventúrának bölcsességével és szelíd életszentségével sikerült úrrá lennie a széthúzó erők felett. Egységben tudta tartani az akkoriban mintegy harmincezer főt számláló hatalmas, túl hirtelen felduzzadt szerzetet. A legtöbbet nem szavával, hanem példájával érte el.

Július 14.

Mons. Koller Gyula atya rovata

Kamilló 1550. május 25-én született Bucchianicoban. Egy katonatisztnek volt a fia. ,,Nehéz“ gyermeknek számított, tanulás helyett csavargott, kockázott és kártyázott. Amikor nagykorú lett, édesapjával együtt belépett abba a seregbe, amelyiknek a törökkel való hadakozás volt a feladata. Amikor hajóra kellett volna szállniuk, mindketen megbetegedtek. Az apa betegsége halállal végződött. Kamilló a bokáján sérült meg, sebe begyulladt, és kezdett gennyesedni. Ezek után Kamilló katonának nem kellett, apa-anya és pénz nélkül betegen maradt a világban. Ekkor fogadalmat tett, hogy ferences szerzetes lesz. De mihelyt jobban érezte magát, elfeledte fogadalmát és újra a katonaságra vágyott. Ott azonban beteg lábbal nem kellett, ezért Rómába ment, hogy a Szent Jakab-kórházban kezeltesse magát. Ez olyan kórház volt, ahol a betegápolók teljesen képzetlenek voltak; s a legtöbbjük maga is beteg. Kamilló beállt közéjük betegápolónak. Fegyelmezelensége és szerencsejáték-szenvedélye miatt azonban elbocsátották.Újra a katonaságnál próbálkozott, és a spanyolokhoz állt be, akik Afrikába indultak hadba. Útközben a tengeren nagy vihar támadt. Ekkor Kamilló, hogy megmenküljön, megismételte fogadalmát. Megmenekült, de fogadalmát megint nem tartotta meg, helyette egész zsoldját, még a kabátját és az ingét is elkockázta. Egy jóakaratú férfi megszánta, és egy kolostor építésénél szerzett neki munkát. A környezet először magatartására, majd a lelkére is hatással volt. Eljutott a szomszédos kapucinus kolostorba, ahol igazi megtérést élt át. Megtérése annyira feltűnő volt, hogy a kapucinusok fölvették posztulánsnak (jelöltnek). Amikor azonban a lábsebe kiújult, elküldték.

Július 13.

Mons. Koller Gyula atya rovata

Henrik Civakodó Henrik bajor hercegnek legidősebb fia volt. 973. május 6-án született Abbach-ban. (Regensburg mellett?) II. Ottó császár és atyja, Henrik közötti ellentétek miatt időn át még az is kérdéses volt, hogy megkaphatja-e a családi örökséget jelentő hercegséget. Ennek tudható be, hogy a hildesheimi katedrális iskolájában tanult, és ‒ nyilvánvalóan II. Ottó császár utasítására ‒ a papságra készítették fel.

Amikor a császár visszaadta atyjának a hercegséget visszakerült hazájába. Tanulmányait Regensburgi Szent Wolfgang püspök irányítása alatt fejezte be. 995-ben apja halála után átvette a hercegség vezetését.

Legsürgősebb feladatának azt tekintette, hogy a kolostori életet a bencés regula szigorú szellemében megújítsa, és ezt ‒ az érintett kolostorok és a bajor püspökök gyakori tiltakozása ellenére ‒ végre is hajtotta. Később császársága idején is nagy gondja volt az egész birodalom kolostoraira. Támogatása nélkül a clunyi reform nem terjedhetett volna el oly gyorsan a birodalomban.