RÓMAI SZENT FRANCISKA

Március 9.

Mons. Koller Gyula atya rovata

Franciska Rómában született 1384. év első hónapjaiban. A városrész, amelyben gyermekkorát töltötte, a kódexmásolók negyede volt. Így érthető, hogy nagyon korán megtanult olvasni és kedvenc olvasmánya lett a zsolozsmáskönyv, a szentek élete és Dante Divina Commediája.

Tizenegy évesen lelkiatyja előtt föltárta, hogy szívének legnagyobb vágya egy szigorú szerzetesrendbe lépni. De édesapja közölte vele: férjhez kell mennie, s már el is jegyezte a pápai hadsereg egyik tisztjével, Lorenzo Ponzianival. Franciska kemény küzdelem után meghajolt atyja akarata előtt, és tizenhárom évesen férjhez ment Lorenzóhoz.Házasságukból hat gyermek született, akik közül három korán meghalt.

Bővebben: RÓMAI SZENT FRANCISKA

ISTENES SZENT JÁNOS

Március 8.

Mons. Koller Gyula atya rovata

Ciudad János egyszerű, vallásos szülők fiaként Portugáliában született 1495. március 8-án. Nyolcéves volt, amikor szülei szállást adtak egy papnak, aki Madridba igyekezett és lelkesedéssel beszélt a spanyolok vallásos életéről. A fiú meglepődve hallgatta, és amikor a pap eltávozott, megszökött otthonról. Kalandvágyból Madridba akart menni, de hosszú ideig gyalogolva kimerülten csak egy kis spanyol városig jutott el. Ott a pásztorok vezetője irgalomból házába fogadta. A juhokat kellett őriznie, ennek fejében pedig olyan nevelésben részesült, amelyet szüleinél aligha kaphatott volna meg. Megtanult írni, olvasni, számolni és a gazdálkodásban is kiképezték. Derék fiatalemberré lett, és gazdája elhatározta, hogy lányát feleségül adja hozzá. János azonban elszökött a házasságkötés elől, és beállt katonának.

Bővebben: ISTENES SZENT JÁNOS

SZENT KÁZMÉR

Március 4.

Mons. Koller Gyula atya rovata

IV. Kázmér lengyel király hat fia közül másodikként született 1458. október 3-án a krakkói királyi várban a mi Kázmérunk. 9 éves korától kiváló nevelői voltak. Ezek közül kitűnt Ján Dlugosz neves történész, a későbbi lembergi érsek. Kázmér alapos és átfogó műveltségre tett szert, amely egyformán kiterjedt a klasszikus és a kortárs irodalomra. Nemeslelkűsége és jó emlékezőtehetsége révén kiemelkedett testvérei közül. Mivel szülei anyai örökösödés jogán igényt tartottak a magyar koronára, ezért Kázmérnak a magyar koronát kellett volna megszereznie Hunyadi Mátyástól. Az 1471-ben megkezdett hadjárat azonban sikertelen volt. Ez mély hatásal volt Kázmérra, s ráébresztette a földi hatalom hiábavalóságára.

Bővebben: SZENT KÁZMÉR

SZENT KUNIGUNDA császárné

Március 3.

Mons. Koller Gyula atya rovata

Kunigunda 980 körül született Luxemburgban, grófi családban. Ifjúságáról csak kevés biztos tudósításunk van, jámbor szüleinél, számos testvére körében nőtt fel. Kolostori iskolában tanult, minden bizonnyal kolostori életre vágyódott. Később mégis szívesen követte szülei kívánságát, amikor eljegyezték Henrik bajor herceggel. Néhány évvel ezután Henrik hitveseként német királyné lett, 1014-ben pedig vele együtt fogadta a német császári koronát Rómában.

Fáradhatatlanul kísérte férjét a nagy birodalomban tett útjain. Mivel okos és nagyon képzett volt, tökéletes tanácsadóként állt mellette fontos politikai döntéseiben is. Kunigunda feladata azonban nemcsak abban állt, hogy segítsen egy császárnak politikai ténykedéseiben, hanem szívevágya szerint az, hogy a szentség megkezdett útján férjének kísérőjévé és lassanként vezetőjévé legyen. Teljes lelkéből támogatta az Egyház javát szolgáló műveit és alapításait. Amikor a német birodalom kelet felé kezdett terjeszkedni, megnőtt Bambergnek, annak a kis településnek jelentősége, amelyet Kunigunda szeretett. Henrik királyként felismerte a város jelentőségét. Bamberg iránti buzgósága közismert volt és kedvelt székhelye lett. Szerelme bizonyítékaként e koronabirtokát hitvesének ajándékozta. A házastársak egymással vetekedve a települést fényes várossá tették.

Bővebben: SZENT KUNIGUNDA császárné

BOLDOG SUSO (SEUSE) HENRIK domonkos pap

Március 2.

Mons. Koller Gyula atya rovata

Suso Henrik abban az időben élt, amikor a pápák Avignonba tették át székhelyüket. Amikor a német népet két évtizeden át (1326-1348) pápai interdiktum sújtotta. "Elaggott világ" volt ez,- írta róla Henrikünk. A politikai zűrzavar és a halált hozó járványok, mint az 1327-1338 közti és az 1348/49 évi pestis megszüntették minden földi biztonság érzését.

Suso Henrik a Bodeni-tó vidékén született Konstanzban, március 21-én 1295 körül. Tizenhárom évesen lépett a domonkosok szigeten fekvő kolostorába. Öt év múlva egy belső kegyelmi élmény meghozta "megtérését": lelkében elragadtatott, s eközben eljutott a hittitkok mélységes megértésére. Szigorú önsanyargatásban élt, és teljesen átadta magát "az örök Bölcsesség szolgálatára". 1322-ig tartó konstanzi, strassburgi és kölni tanulmányai közben Eckhart mestert is hallgatta. Mindez maradandó benyomást hagyott a tudásszomjas és tehetséges tanulóban. Pappá szentelése után 1326-tól a konstanzi konventben tanított.

Bővebben: BOLDOG SUSO (SEUSE) HENRIK domonkos pap

2. oldal / 2