Szeptember 9.

Mons. Koller Gyula atya rovata

Juan Pedro Claver 1580. június 25-én született a katalóniai Verdban. Szülei egyszerű és mélyen vallásos parasztok voltak. Otthon nevelkedett, 1593-ban, édesanyja halála után pedig megkezdte teológiai tanulmányait. Az első bevezetéseket a tudós vichi püspöktől, Pedro Jaimétől kapta; ő adta fel aztán neki a tonzúrát is. Ezt követően a barcelonai egyetemen tanult, majd 1602. augusztus 7-én felvételét kérte a Jézus Társaságba. Tarragonai noviciátusa után 1604. augusztus 8-án tette le fogadalmát. Elöljárói elismerték értelmességét, az átlagot meghaladó ítélőképességét s kiemelkedő jámborságát és felebaráti szeretetét.

1605-ben tanulmányai folytatására Mallorcába küldték. Az itteni jezsuita kollégiumban ismerte meg Rodriguez Szent Alfonzot, a rendház kapusát. Az ő példájából tanulta meg a hősiességet kívánó szentség kemény és szeretettől áthatott útját.

Pedro Claver Barcelonában befejezett teológiai tanulmányai után, 1610. április 15-én Sevillából elindult Amerikába. Harminc éves volt, amikor Amerika földjére lépett.

Szeptember 7.

Mons. Koller Gyula atya rovata

A három vértanú között Márk volt a legfiatalabb. Születési éve: 1588. Születési helye a horvátországi Krizevac. E helységről nevezték el magyarul Körösinek. Családi neve valószínűleg Stepinac. Középiskolai tanulmányait Grácban végezte, ugyanott hallgatott bölcsészetet is. Majd a zágrábi egyházmegye papnövendékeként került Rómába.1611-ben. A római Collegium Germanico-Hungaricum növendékeként végezte tanulmányait, és 1615-ben fölszentelt papként tért haza. Rövid otthoni tevékenysége után Pázmány prímásérsek meghívta elöljárónak az Oláh Miklós által létesített nagyszombati papnevelő intézetbe. 1618-ban már esztergomi kanonok, komáromi főesperes, valamint a káptalan Széplakon levő birtokának uradalmi igazgatója. Széplaki jószágigazatósága idején részt vett 1619 júliusában azon a nyolcnapos lelkigyakorlaton, amelyet Homonnán tartottak, s amelyen vértanútársa, Menyhért letette utolsó szerzetesi fogadalmát.

Menyhért, családi neve Grodziecki, a sziléziai Czeszynben (Tesinben) született - a galíciai Grodekből származó - lengyel családban, valószínűleg 1584-ben. Gimnáziumi tanulmányait Bécsben végezte, majd 1603-ban Brünnben belépett a jezsuita rendbe. Teológiai tanulmányait Prágában végezte, ahol 1614-ben kinevezték a Szent Vencel-kollégium igazgatójává. 1618-ban beosztották tábori lelkésznek a kassai helyőrség német és különféle szláv anyanyelvű katonái mellé.

Szeptember 5.

Mons. Koller Gyula atya rovata

1910. augusztus 27-én, Skopjeban, Agnes Gonxha Bojaxhio-ként jött a világra egy albán építőmunkás család harmadik gyermekeként az, akit az egész világ Teréz anyaként ismer és tisztel.

Egész fiatalon felébredt benne a vágy a missziós hivatás után. Így jutott el 18 éves korában a Loreto Nővérek Rendjébe. Írországban kezdte a noviciátust. Fogadalma letételekor felvette Lisieuxi Szent Teréznek, a misszionáriusok védőszentjének a nevét. Iskolái elvégzése  után Darjeelingbe a rend indiai rendházába került, s egy kalkuttai katolikus leányiskolában tanított közel 20 éven át földrajzot és hittant. Misszionárius volt, a keresztény műveltség és hit terjesztésének missziónáriusa. Ő azonban többre vágyott.

1946-ban vonaton utaztában egy belső hang arra szólította, hogy életét a szegények megsegítésére áldozza. („Szolgálja Istent a szegények legszegényebbjei között.”) Még abban az évben rendje engedélyével Kalkuttába ment, és itt egy nyomornegyedben megalapította első iskoláját, majd 1949-ben egy patanai iskolában kitanulta az ápolónői munkát. Felvette az indiai állampolgárságot, s felöltötte későbbi, „egyenruhájává” vált öltözékét, a fehér szárit kék csíkokkal. Elkezdte összeszedni, ápolni, tisztálkodásra tanítani Kalkutta utcagyerekeit, hajléktalanjait.

Szeptember 3.

Mons. Koller Gyula atya rovata

Gergely régi, római arisztokrata családban született 540 körül. Ifjú korában közigazgatási pályára készült, és gyorsan haladt egyre feljebb a hivatali méltóságok fokozatain. Életének harmincadik éve körül járhatott, amikor 572‒573-ban Róma város  prefektusa lett. Ebből a pozícióból jól átláthatta a város, sőt egész Itália helyzetét is.

Amikor a császári hivatali gépezet fölmondta a szolgálatot, és a zsoldoscsapatok átpártoltak a vidékeken portyázó törzsekhez Gergely szinte észrevétlenül lemondott a prefektusi tisztségről. Csendes magányra vágyakozva visszavonult atyja palotájába, a Monte Coelión lévő házat kolostorrá alakította, és Szent András apostol oltalma alá helyezte.

Békés, szemlélődő életéből a pápa kihívta és fölszentelte a római egyház diakónusává. Majd a pápa követe és állandó képviselője lett a császári udvarban, Konstantinápolyban. Műveltsége, hivatali ügyekben való jártassága és személyének kedvessége hamarosan nagy tekintélyt szerzett a császári udvarban Gergelynek. De féltékeny ellenségeskedés miatt 585-ben visszatért Rómába az általa alapított kolostorba.