SZENT MIKLÓS püspök

December 6.

Mons. Koller Gyula atya egykori írása

Szent Miklósról kevés hitelesnek tekinthető történeti adat birtokában vagyunk, ennek ellenére nagyon sok történetet ismerünk róla, amelyekből arra következtetünk, hogy népszerűségben, tiszteletben és életszerűségben alig találjuk párját a szentek között. Ezért célszerűnek látszik, hogy „életrajzi adatait” a 13. századi Legenda Aurea alapján ismertessük.

E legenda némi büszkeséggel mondja el a leendő aszkéta első megnyilvánulását, hogy Miklós kisdedként böjti napokon csak egyszer szopott. Fiatalon is, idősebb korában is alázatos keresztényként élt önmegtagadó életet. Égi jel hatására választották meg Myra városa püspökének. Miklós kiválóan teljesítette püspöki feladatait, s részt vett a niceai zsinaton is.  Amikor püspökként megtudta, – beszéli a legenda – hogy az egyik édesapa nagy szegénysége miatt nyilvánosházba akarja adni három lányát, a következőképpen segített rajtuk: éjnek idején a nyitott ablakon át bedobott egy erszény pénzt, és így először a legidősebb, majd hasonló „égből jött” segítségek után a másik két lány is tisztességgel férjhez mehetett.

Megszámlálhatatlan történet szól a segíteni siető Miklósról. Különösen gyermekek esetében volt segítőkész. Az egyik ilyen történet szerint egy gonosz vendéglős elcsábított három iskolás fiút, majd megölte őket, és mint a húst szokás, só közé egy hordóba rejtette a holttestüket. Miklóst egy angyal figyelmeztette az esetre, mire ő megjelent a vendéglős házánál, föltámasztotta a gyermekeket és megbüntette a bűnöst.

Bővebben: SZENT MIKLÓS püspök

DAMASZKUSZI SZENT JÁNOS egyházatya

December 4.

Mons. Koller Gyula atya egykori írása

A keleti Egyház nagy szentjéről, Damaszkuszi Szent Jánosról keveset tudunk. Az adatok hiányának az az oka, hogy a szülővárosának, Damaszkusznak, ahol élete első fele zajlott, az iszlám szellemi és vallási életében volt vezető szerepe.

Valószínűnek látszik, hogy 650 körül született Damaszkuszban, és 750 körül halt meg Jeruzsálemben. János apja keresztény volt, de a kalifátus pénzügyminiszteri tisztét töltötte be. Nagy gondot fordított arra, hogy János és fogadott fia, Kozmász alapos műveltséget szerezve készüljenek föl a későbbi, magas hivatalok betöltésére. Az ellen sem volt kifogása, hogy fia a trónörökös barátja legyen. Amikor János elérte a férfikort, először munkatársa, majd utóda lett atyjának a pénzügyminiszteri poszton.

A 7. század végén azonban megváltozott a keresztények helyzete a kalifátusban. Az új uralkodó, Abd-el-Malek bizalmatlan volt velük szemben, s ezt János családja is nagyon hamar megérezte. Éppen ezért, hogy elkerüljék a nagyobb bajokat, fogadott testvérével, Kozmásszal együtt elhagyta Damaszkuszt, és Jeruzsálemben beléptek a világszerte ismert Mar Szabbasz-kolostorba. Mindez 700 körül történhetett. Nem sokkal később a jeruzsálemi pátriárka, V. János pappá szentelte Jánost. Ettől kezdve Jánosunk a pátriárka tanácsadója lett, s egyre inkább be kellett avatkoznia az egyház életébe, és elkezdte írói tevékenységét is.

Bővebben: DAMASZKUSZI SZENT JÁNOS egyházatya

XAVÉRI SZENT FERENC áldozópap

December 3.

+ Mons. Koller Gyula atya egykori írása

Francisco de Jassu y Javier baszk nemesi családban született Javier várában 1506. április 7-én. Francisco kiskorától kezdve nagyra tartotta nemesi származását, és dicsőségre vágyott. Iskolái elvégzése után 1530-ban a párizsi egyetemen magiszteri fokozatot szerzett.

Az ifjú magisztert nagyra törő tervei helyett Krisztus szavai találták szíven, amelyek honfitársa Loyolai Ignác és barátai társaságában sokszor elhangzottak. A szavak: -„Mit számít az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de a tulajdon lelkének kárát vallja?” - arra indították, hogy 1534. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén Ignáccal és öt hasonló gondolkodású társával együtt letegyék a szegénységi és tisztasági fogadalmat. Azt is megfogadták, hogy elzarándokolnak a Szentföldre, s 1536 telén útnak is indultak. Velencében azonban tudomásul kellett venniük, hogy az összes Szentföldre vezető utat lezárták. Miközben Velencében a körülmények kedvezőbb alakulására várakoztak, 1537. június 27-én pappá szentelték őket.

Bővebben: XAVÉRI SZENT FERENC áldozópap

BOLDOG CAMPION ÖDÖN jezsuita, vértanú

December 1.

+ Mons. Koller Gyula atya egykori írása

Egy könyvkereskedő fiaként született Londonban 1540. január 25-én. Gyermeksége még VIII. Henrik uralkodásának idejére esik, aki Anglia egyházát elszakította a pápától és az Anyaszentegyháztól.

Ödönt a kereskedőcég támogatta abban, hogy tanulhasson. Tanárai büszkeségére ő köszönthette VI. Eduárd halála után az új királynőt, Máriát bevonulásakor, aki szenvedélyesen fáradozott Anglia újra katolikussá tételén; és kegyetlenségével teljesen elveszítette a nép bizalmát, még katolikus alattvalóiét is. Utóda I. Erzsébet királynő (1558-1603), az angol államegyház mellett döntött, s ezzel megpecsételődött az anglikán reformáció győzelme Angliában.

A kortársak közül sokan nem fogták fel azonnal az esemény fontosságát. Közéjük tartozott Ödön is, aki - befejezve tanulmányait az oxfordi egyetemen szüleivel, barátaival és pártfogóival együtt letette az Erzsébet által kívánt esküt az angol király korona egyházfőségére. Mi több: Gloucester püspökének tanácsát követve diakonussá szenteltette magát az anglikán egyházban.

Feladatköre értelmében a humanista vizsgálódás után a nagy egyházatyákkal kezdett foglalkozni. Ekkor, egyre jobban tudatosult benne, hogy az anglikán vallás mennyire eltér az áthagyományozott hittől, és hogy Erzsébet államegyháza milyen kevéssé felel meg a régi Egyháznak.

Bővebben: BOLDOG CAMPION ÖDÖN jezsuita, vértanú

2. oldal / 2