pozsonyikatolikusok - A rapid template development framework

Erdélyi testvéreink ÍGY ADTAK HÍRT ünneplésünkről

Emlék fényképeken - kattintson IDE

A homília EBBEN a műsorban hallgatható meg

Az augusztus 20-i homília IDE kattintva olvasható

Cikk és képek a Magyar Kurír-on

Képek az ünnepi szentmiséről INNEN tölthetők le (minden esetben Süle Ágnes Katalin / Človek a Viera forrásmegjelöléssel)

Fénykép-albumok:
(kattintson az egyes sorokra)
VIRÁGVASÁRNAP
NAGYCSÜTÖRTÖK
KERESZTÚT
NAGYPÉNTEK
HÚSVÉT VIGÍLIÁJA I
HÚSVÉT VIGÍLIÁJA II
HÚSVÉTVASÁRNAP
+ egy kis OLVASNIVALÓ

Fotók: Süle Ágnes Katalin (Človek a Viera)

Magyar nyelvű liturgikus ünneplések Pozsonyban

Ahogy egész évben, úgy nagyhét és húsvét napjain is voltak magyar nyelvű szentmisék és szertartások Pozsonyban, melyeken nem csak a Pozsonyi Magyar Katolikus Közösség tagjai, de a városba látogató vendégek, illetve több környékbeli településről érkezett hívek is aktívan részt vettek. A liturgikus ünnepléseket a közösség lelkipásztora, Molnár Tamás atya vezette.

A tartalmas nagyböjti időszak végén, már a nagyhét küszöbén az ünnepre hangolódhattak a hívek, mégpedig egy március 23-án, szombaton, Pozsonyból Máriavölgybe tartott gyalogos zarándoklattal, melynek csúcspontja az egykori pálos Mária-kegyhely zsúfolásig megtelt bazilikájában ünnepelt magyar szentmise volt.

A Magyar Kuríron megjelent, fényképgalériával gazdagított beszámoló IDE kattintva olvasható

IDE kattintva pedig a Ma7-en leközölt hírösszefoglalót találja az ünnepről

Még több kép a közösség Facebook-oldalán tekinthető meg - a fotókat Süle Ágnes Katalin készítette

* * *

Homília Szent István király ünnepe alkalmából
2023. augusztus 19-én
a pozsonyi koronázódómban

„Ó, Szent István, dicsértessél,
menny és földön tiszteltessél!
De főképpen nálunk ma,
mint országunk oszlopa!”

Kedves ünneplő testvérek,

a Szent István király tiszteletére született középkori moldvai csángó eredetű ének kezdő soraival köszöntök mindenkit, itt, nálunk ma. Menny és föld ünnepel, hiszen egy szentmise keretében is dicsérjük a szent királyt – jó szívvel, nem idegen szívvel –, s minden szentmise, így ez az ünnepi is, valóban a menny és a föld találkozása: lehajol hozzánk maga az Isten. De vele együtt a hozzá hűséges és nála célba ért apostol-király is ránk tekint, sőt, Istennek köszönhetően még közben is tud járni értünk nála. Ezért lehet szívből fakadóan imádkoznunk a már idézett moldvai csángó ének refrénjét:

Vidékünkön zajlik az aratás. Hozzátartozik a nyárhoz. Régóta. Persze, az egyes korokban más és más módokon, mára már modernizálódott formában, de ugyanazzal a céllal. Az aratás mindig nagy szerepet játszott a magyar nép életében. A XVI-XVII. században még a katonák is hazamentek, mert a gabonát idejében be kellett takarítani. Aratáskor „ősi szokás szerint még a törvénylátás is szünetelt, sőt még a rabokat is kibocsátották, hogy kenyeret szerezhessenek maguknak télire” – olvasható egy régi feljegyzésben.

Figyelmükbe ajánlom az alábbi interjút,
amiben örömünkről írok,
amivel Budapestre készülünk:
IDE kattintva olvashatják