Kedves hívek, kedves ünneplő testvérek!

Bár nálunk augusztus 20-a nem hivatalos államünnep, nincs munkaszüneti nap, mégis öröm járja át szívünket minden év Szent István-ünnepén. Magunkénak érezzük ezt az ünnepnapot, ünneplőbe öltözik a lelkünk. Sok-sok helyszínen szentmisékkel, megemlékezésekkel, színes kultúrprogramokkal egybekötve emlékezünk az apostoli királyra, akinek közös tisztelete érezzük, immár évezredes megalapozottsággal, összeköt minket. De abban is biztos vagyok, hogy a saját fontos ünnepi megemlékezéseink és saját településeinken szervezett összejöveteleink mellett lélekben mindannyian egy kicsit Budapesten is járunk, a központi ünnepséghez is kapcsolódik ünneplő lelkünk. A majd tűzijátékkal végződő egésznapos programot figyelemmel kísérve tudatosíthatjuk, hogy a mi pozsonyi szentmisénkkel egyidejűleg vette kezdetét a budapesti program központi és kiemelkedő része is: az ünnepi szentmise a Szent István Bazilika előtt, ami majd a már hagyományos Szent Jobb-körmenettel folytatódik. Talán sokaknak már volt alkalma a múltban részt venni ezen a misén és körmeneten, de talán nincs köztünk olyan, aki legalább a televízió képernyőjén keresztül ne kísérte volna már figyelemmel ezt a méltóságteljes eseményt. A Szent Jobb, ez a nemzeti ereklye mondhatjuk fontos szereplője az ünnepnek. S nem csak augusztus 20-nak. Ha Budapesten járunk, álljunk meg szívesen a közelében, mint ahogy azt mi is tettük, amikor néhány hónapja a gyermekes családokkal kirándultunk a magyar fővárosba.