Május 8-án, e Szűzanyának szentelt hónapban zarándoklaton vettek részt a pozsonyi magyar hívek lelkipásztoruk, Molnár Tamás atya vezetésével.
Először is Szlovákia régészeti szempontból egyik legjelentősebb vidékére, Bény községbe látogattunk el. Nevezetességei közé tartozik az idén 800 éves kéttornyú románkori, eredetileg premontrei kolostortemplom. Ebben a Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya plébániatemplomban imádkoztuk el közösen a helyi hívekkel a Lorettói litániát.
Ezután a templom mellett lévő, tizenkét apostol tiszteletére szentelt rotundát, falfestményekkel díszített román stílusban épült körkápolnát néztük meg. Különlegessé egyedi építészeti jellemzői és akusztikája teszi. Belső falában tizenkét ülőfülke van kialakítva, amelyekben különböző énekhangok képződnek sajátos hangzást adva az itt énekelt dallamoknak.
A falu tájházában járva megcsodáltuk a kurtaszoknyás népviseletet, ami a Külhoni Magyar Értéktárba is bekerült a románkori emlékművek mellett.
Utunkat Párkány felé folytattuk, ahol bőséges ebéd és a bényiek jóvoltából finomabbnál finomabb sütemények vártak bennünket.
Kora délután a márianosztrai Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya bazilikában szentmisén vettünk részt. Előtte P. Borsos János József pálos szerzetes atya ismertette a templom és a kegykép történetét. Száz évvel azután, hogy Boldog Özséb esztergomi kanonok Remete Szent Pál nevét választva szerzetesrenddé szervezte a Pilisben élő remetéket, I. (Nagy) Lajos király megalapította a nosztrai kolostort a pálosok részére, mely az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend. A visegrádi királyi rezidencia közelében fekvő börzsönyi vadászterületen egy közeli vár köveiből kolostort és templomot építtetett, amit Szűz Mária tiszteletére szenteltetett fel. Így nyerte el a kolostor, majd később a kialakult falu a Maria Nostra – „a Mi Máriánk” nevet.
Nagy Lajos király Pozsony mellett Máriavölgyben is alapított pálos kolostort, ill. Ausztriában Mariazellben építtetett hatalmas gótikus templomot. Később 1382-ben Márianosztráról tizenhat pálost küldött Lengyelországba, ahol Jasna Gorán (a Fényes Hegyen) megalapíttatta a Czestochowa-i kolostort is. A Fekete Madonna elnevezésű ikont ő adományozta az itteni templomnak, amikor leánya Hedvig lengyel királyné lett. Hedvig lett a lengyelek szeretett Jadwigája, akit Szent II. János Pál avatott szentté. Miután 1541-ben a törökök elfoglalták Budát, az ország feldúlásakor mintegy száz pálos templom is áldozatul esett. Így a nosztrai is hanyatlásnak indult, a vidék elnéptelenedett. Később, 1729-ben újították fel a templomot, melyet Berényi c. püspök szentelt fel. A kolostor épületét 1772-re fejezték be. Mivel az itteni kegykép is elpusztult, helyébe Czestochowaból küldték meg művészi másolatát, az eredeti kegyképhez érintve, hogy annak kegyeleti erejét közvetítse. II. József magyar király 1786-ban számos más szerzetesrenddel egyetemben a pálos rend működését is derékba törte. A napóleoni háborúk alatt kórházként használták a kolostor épületét, 1858-tól pedig Vincés nővérek gondozásában női börtön működött itt. A kommunista diktatúra férfibörtönné alakította, 1960-tól papi börtönként is szolgált, ma is mintegy hatszáz férfi elítélt tölti itt büntetését. A rendszerváltás után, 1989. augusztus 1-én a pálos rend visszakapta a templomot.
A pálos József atya jó tanácsokkal is buzdított szentbeszédében. A Szentháromságnak vagyunk gyermekei, ezért vigyáznunk kell szívünkre, ki és mi él benne. Nem az okosság és a diploma a legfontosabb, hogy Isten tudása, bölcsessége éljen bennünk. Időt, szeretetet kell adni Jézusnak, az Ő Lelkét, a Szentlelket kell vinni mindenbe, mert anélkül cselekedetinknek nincs értéke. A mi Mennyei Atyánk gondot visel ránk, nem tud nem figyelni, nem szeretni. Vigasztal, örömet, erőt ad. Ezért örömmel kell megtenni, ami nehéz. Csak mosolyogni szabad, mert Ő minden könnyünket letörli. Az évek terhe se keserítsen el, ne tegyen panaszkodóvá. A szenvedéseket el kell viselni és egyesíteni Jézus Krisztus szenvedésével, csak így lehet, kell. Menjünk az Atya örömébe. Felhívta figyelmünket az egyik mellékoltár oltárképére, Jézus Öt Szent Sebének tiszteletére, melynek búcsúja minden évben július első hétvégéjén van. A templom főbúcsúját október 8-án Magyarok Nagyasszonya ünnepén tartják. A márianosztrai bazilika engesztelő nemzeti szentély, minden hónap 13-án engesztelő virrasztásra kerül sor nemzetünk lelki megújulásáért.
Késő délután indultunk hazafelé köszönetet mondva Égi Édesanyánknak az elnyert kegyelmekért, lelki élményekért, és nem utolsósorban a gyönyörű időért is. Nagy hálával tartozunk Tamás atyának és a szervezésben közreműködő társainknak.
Kirschhofer Bernadette írása
Staudt Mihály felvételei