„Hol vagy István király, téged magyar kíván…” – zengett a pozsonyi Szent Márton-székesegyházban augusztus 20-án az ismert Szent István-himnusz. A több száz pozsonyi és környékbeli hívő a budapesti Szent Jobb-körmenetben és a világ minden részén ünneplő magyarsággal lélekben egyesülve „emlékezett, tekintett fel az államalapító, szentéletű, nem porladó kezű uralkodóra, István királyra”.
Ezer év múltán is fontos az ő példája, aki magyar népünk, nemzetünk jövőjét sziklára, Krisztusra alapozta –, kezdte elmélkedését Molnár Tamás atya, a főváros magyar katolikus közösségének lelkipásztora az aktuális evangéliumi szakaszra utalva. – Hiszen jó alapok nélkül nem lehet tartós házat – hazát építeni. A tartós, szilárd alapon aztán folytatódott az építkezés, évszázadok építkezése, s a váltakozó történelmi korok viharai, hullámverése ellenére is ma itt vagyunk az ősi koronázótemplomban, hogy hálát adjunk Istennek szent királyunkért. Egyben kérjük közbenjárását önmagunkért, az építkezés folytatóiért, hogy legyen erőnk, tartásunk István király művének méltó folytatásához. Ő legyen a mi „tündöklő csillagunk”, amely, mint egykor a napkeleti bölcseket, Megváltónkhoz, Jézushoz vezet. Ne tévesszük szem elől a valódi, tiszta fényt különösen ma, amikor gyakran tűnnek fel kétes értékű hullócsillagok, sztárok, amelyeknek hamis csillogása rossz irányba, sőt vesztébe sodorhatja az embert.
A továbbiakban Tamás atya az irgalmasság Ferenc pápa által meghirdetett szentévének szándékára hívta fel a figyelmet. Korunk nagy kihívása a nélkülözők, az elesettek, a békétlenek egyre növekvő száma, amire nekünk Isten csodálatraméltó tulajdonsága, az irgalom testi és lelki cselekedeteivel –együttérzéssel, a rászorulók segítésével, megbocsátással, kiengesztelődéssel, az emberi méltóság tiszteletével – kell válaszolnunk. Hartvik püspök legendájából idézve kiemelte, Isten valamennyi jótéteménye közül az irgalom és az igazság az, amelyekkel a „boldog király” az örök élet örömeit kiérdemelte. Az irgalom évével szinte egybeesik az 1700 éve született Szent Márton jubileumi éve, aki hősi fokon gyakorolta az irgalom erényét. István király tisztelője volt Szent Mártonnak, hiszen az ő nevére szentelt monostort alapított Márton hegyén, a mai Pannonhalmán. Végül Tamás atya megemlítette, hogy az emlékévek sora 2017-ben a Szent László évével folytatódik, aki 1083-ban oltárra emeltette elődjét, Szent István királyt. A Szent László-év a király trónra lépésének 940. és szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából került meghirdetésre.
Ami új, szívet örvendeztető, szemet gyönyörködtető – és néhány évvel, évtizeddel ezelőtt elképzelhetetlen – volt: magyar népviseletbe öltözött fiatal lányok, a koronázótemplomon végigvonulva vitték az oltárhoz az áldozati ajándékokat. Az ünnepi szentmise végén Szabó Imre orgonaművész kíséretében több száz ajakról zengett a pápai himnusz, illetve a magyar Himnusz és a Boldogasszony anyánk himnikus Mária-ének.
Gyepes Aranka írása
Vician András felvételei