Február 4.
Mons. Koller Gyula atya rovata
Hrabanus 780 körül született Mainzban. Tíz éves volt, amikor beadták a fuldai bencés kolostorba. Baugulf apát vezetése alatt nőtt fel és megkapta a szerzetesi ruhát. Korán otthonos lett a bencések regulája szerinti kolostori életben. Diakónussá szentelése 801-ben történt. Ez után apátja Toursba küldte, hogy tanulmányait a tudós Alkuinnál fejezze be, aki maradandó hatást gyakorolt rá. Közöttük csakhamar nagyon szívélyes barátság alakult ki. Alkuin adta neki a Maurus melléknevet, aki Szent Benedek kedvelt tanítványa volt.
Nem sokkal később Hrabanust visszahívták Fuldába, hogy a kolostori iskolát vezesse. Ekkor (804-ben) kezdődik életműve, amelyet Németország tanítómestereként végzett szemlélődő tudományossággal a következő két évtizedben.
Egy szentföldi utazás után 814-ben pappá szentelték. 822-ben a fuldai híres kolostor vezetője lett. Apátként Hrabanus arra törekedett, hogy a liturgiát tökéletesítse, a tiszta tanítást megőrizze és belemerüljön a Szentírás tanulmányozásába. Az ő idejében fejeződött be a kolostor újjáépítése. A Fuldához tartozó helyeken pedig harminc templomot és kápolnát építtetett.
Apátságának húsz évét drámai politikai események jellemzik. Ő tudós alkat volt, nem vett részt a politikai sürgés-forgásban, de következményeit viselnie kellett. Amikor Jámbor Lajos császár fiai 833-ban felkeltek apjuk ellen, az ellentétnek emberi-erkölcsi oldalát vette figyelembe és ezért Lajos érdekében beavatkozott egy „A fiak tisztelete apjuk iránt” c. írásával. 840-ben, a császár halála után a fiúk közt kitört háború idején a legidősebb fiú, Lothár mellé állt, aki az egész birodalmat magának igényelte. A birodalmat kettéosztó 843. évi verduni szerződés után a Lothár udvarában tartózkodó Hrabanus apát nem tért vissza Fuldába, lemondott a kolostor vezetéséről. Visszavonult a Fulda közelében fekvő Petersbergre (Péter-hegyre) és megkezdődött irodalmi tevékenységének ideje. Ennek következtében Hrabanus Maurus a keleti frank birodalom szellemi tekintélye lett. Elnyerte a birodalom legnagyobb egyházi méltóságát, Mainz érsekévé nevezték ki. Mint Szent Bonifác ötödik utódját, 847. június 24-én szentelték fel. Három zsinatot is tartott, a 850. évi éhínség idején pedig segítőkész magatartásával hagyott hátra jó emléket.
A 8-9. században, tehát Hrabanus idejében, az ő munkálkodása eredményeként is megvalósult kultúránk döntő összetevőinek, az ókori, az ókeresztény és a germán szellemi örökség szintézise. Ezért joggal tisztelik a Preceptor Germaniae, azaz „Németország tanítómestere” névvel.
856 elején Hrabanus megbetegedett, majd február 4-én meghalt. A Szent Albán-kolostorban temették el. 1515-ben testi maradványait Halléba szállították át.
*
Hrabanus jellemző emberi vonásaként csendes egyszerűsége tűnik fel. Egy olyan korban, amelyben a püspökök és egyházi vezetők államelméleti vitákba avatkoztak bele és állást foglaltak, Hrabanus Jámbor Lajos császár és fiai közti küzdelemben, a fiaknak apjuk iránti bibliai engedelmesség-parancsához nyúlt vissza és csendre, megbékélésre intett mindenkit. Ő maga is a kolostori magányban teljesíti átfogó irodalmi munkálkodását. Munkájával kapcsolatban írta: „Üdvösebbnek tűnik számomra az alázatosság megőrzése és az atyák tanításának követése, mint hogy önteltséggel fűzzem hozzá saját magyarázataimat“. Érsekként is alázatos főpap, aki észreveszi a szegényt és rászorulót. Főleg a 850. évi éhínség idején tanúsított segítőkész magatartásával tűnt ki. - Tanuljunk tőle emléket hagyni magunk után egyszerű és másokat megbecsülő magatartásunkkal.
Hrabanus jogosan nyerte el a „Németország tanítómestere“ címet, mert tevékenységével a korai keresztény idők gondolatkincsének nagy közvetítője lett. Úgy fogta fel irodalmi munkásságát, mint a Krisztus iránti szolgálattételnek az ő számára rendelt különleges formáját. Prédikációkat és kézikönyveket szerkesztett a jövendő papság oktatására. A fuldai Petersbergre történt visszavonulása idején írta meg huszonkét könyvből álló hatalmas művét, kora enciklopédikus ismeretanyagának áttekintését. Mint költő is kiváló volt, neki tulajdonítják a Veni Creator Spiritus pünkösdi himnuszt.
- Boldogunk áldozatos és magát nem kímélő munkálkodása arra ösztönzi a gondolkodó embert, hogy tanulja meg képességeit jól gyümölcsöztetni!
*
„Számomra az a legfontosabb, hogy életem minden idejében Istent kövessem, és belé vessem reményemet.“ (Boldog Hrabanus jelszava)