A pozsonyi ferences templomban bemutatásra kerülő szerdai magyar szentmisék keretében katekézis-sorozat indult az idei nagyböjtben, mégpedig az erényekről. Hétről hétre újabb ismeretek rendszerezésére és elmélyítésére kínálkozik alkalom e kezdeményezésnek köszönhetően is. Az elhangzott gondolatok írásos foglalata rendszeresen közzétételre kerül a közösség honlapján. Kérjük, legyen aktív résztvevője e katekézis-sorozatnak, meghallgatva a szerda esti misében, vagy pedig elolvasva a világhálón, ám mindkét esetben továbbgondolva, alkalmazva azt.

Bevezető

Az elkövetkező hónapok során e katekézis-sorozat segítségével azokról a dolgokról gondolkodhatunk el, amik hősies vagy magas fokú gyakorlása lévén a történelem során a világ bármely részén élő ember szentté vált. Az erények gyakorlásáról van szó. S mindez nem csupán a múltat érintő jelenség. A ma embere is élhet a lehetőséggel, hogy az erények által hagyja nemesíteni életét. Hogy szentté váljon.

Az erényekkel nemesített élet nem pusztán magánügy. Környezetünkre is kihat, hogy hogyan élünk, milyenek vagyunk. Mint ahogy ránk is hatással van mások élete és viselkedése. Persze nem csak a jó dolgok. S ha épp ez utóbbival találjuk szembe magunkat könnyen felmerülhetnek efféle kérdések: Mi értelme annak, hogy én lelkiismeretesen éljek, hogy jó legyek? Ki viszonozza nekem a jót? Mire megyek az erényekkel? Igenis érdemes jónak lenni, lelkiismeretesen élni, erényeket gyakorolni! A jóság, a lelkiismeret és az erények olyan fogalmak, amelyek egy következő kulcsfontosságú fogalomra, az erkölcsre mutatnak.

Mi értelme van az erkölcsös életnek? Saját emberi méltóságunk megbecsüléséről van szó. És mások emberi méltóságának tiszteletben tartásáról is, minden embertársi kapcsolatunk megélését és a példaadást is beleértve. Továbbá a Katolikus Egyház Katekizmusának tanítása szerint az erkölcsi élet lelki istentisztelet is jelent (vö. 2031. pont). Életünk erkölcsi minőségével kifejezzük Isten iránti viszonyunkat. Az erkölcsös élettel dicsőíteni szeretnénk Őt, szeretetünket kifejezve iránta.

Legyetek jók, ha tudtok! – hangzik az éppen harmincegynéhány évvel ezelőtt napvilágot látott olasz film magyarra fordított címe a közkedvelt, vidám természetű szent, Néri Fülöp munkásságáról a gyermekek és az ifjúság körében. A filmcím egy másik értelmezése szerint Fülöp atya a gyermeki romlatlanság megőrzésére utal: maradjatok jók, ha tudtok! Hogy mennyire sikerült ezt a gyermeki ártatlanságot megőriznünk, az mindannyiunk személyes lelkiismeret-vizsgálatának a tárgya. Hogy jól igyekezzünk élni, erkölcsi szempontból tekintve, az pedig mindannyiunk életre szóló feladatát jelenti.

A Magyar Katolikus Lexikon ide vonatkozó címszavainak meghatározásait idézve az erkölcs az ember létformája, amelytől emberi méltósága és üdvössége függ. Az erkölcsiség az ember kapcsolatát jelenti a végső céllal és az erkölcsi törvénnyel, vagyis a lelkiismeretben a jó megtételére és a rossz kerülésére kötelező törvénnyel.

Látjuk, mennyire fontos az ember életének erkölcsi minősége. Nem csupán a természetes életre vonatkozóan, hanem a természetfelettire is. Ezt a minőséget javítja az erények gyakorlása. „Ne engedd, hogy legyőzzön a rossz, inkább te győzd le a rosszat jóval” (Róm 12, 21) – írja Szent Pál apostol, mint erkölcsi kötelességünket.

A következő hetekben szeretnénk felidézni és elmélyíteni ismereteinket az egyes erényekről, melyek közül ki-ki konkrét erényt vagy erényeket választása elhatározhatja, hogy azok gyakorlása által tesz lépéseket élete erkölcsi minőségének növelésében. Az ókor római írója, filozófusa, politikusa, Cicero szerint sem az orvosok, sem a hadvezérek, sem a szónokok – bár ismerik művészetük szabályait – semmi nagy dicséretre méltót nem érnek el edzés és gyakorlás nélkül. Hasonlóképpen az erkölcsi értékek is csak szorgalmas, fáradtságos lelki munka árán szerezhetők meg. Keresztényként pedig, ezen a téren sem feledkezhetünk meg arról, hogy mindehhez Isten segítségére van szükségünk. Hitünk főigazságai közt valljuk, hogy Isten kegyelme az üdvösségre szükséges. Vagyis, hogy erényekkel nemesített erkölcsös életutunk az üdvösség irányába haladjon, elsősorban Isten segítő kezébe kell kapaszkodnunk.

Az isteni erényekről

Hit, remény, szeretet. Miért nevezzük ezt a három jól ismert erényt isteni erényeknek? A Katolikus Egyház Katekizmusának szavaival válaszolva olyan erényekről van, amelyek közvetlenül Istenre irányulnak, továbbá forrásuk, okuk és céljuk: az Isten (vö. 1812. pont). „Az isteni erények alapozzák meg, lelkesítik és határozzák meg a keresztény ember erkölcsi cselekvését. Formát adnak az összes erkölcsi erénynek, és éltetik őket. Isten önti az isteni erényeket a hívők lelkébe, hogy gyermekeiként tudjanak cselekedni és kiérdemeljék az örök életet. A Szentlélek jelenlétének és működésének zálogai az emberi képességekben.“ (1813. pont) A teológiai erényeknek is nevezett hit, remény és szeretet a kereszt, horgony és szív jelképével kerülnek gyakran ábrázolásra.

Isten életünket segítő ajándékairól van szó. Azért adja nekünk, hogy általuk Hozzá kerüljünk közelebb. Belénk ülteti ezeket az erényeket, ápolja is azokat, de nekünk is hagynunk és segítenünk kell azok fejlődését, kibontakozását. Sok imakönyvben éppen ezért találunk fohászt a hit, remény és szeretet felindítása céljából: „Istenem hiszek benned, mert örökké igazmondó vagy. Istenem remélek benned, mert végtelenül hű és irgalmas vagy. Istenem, mindennél jobban szeretlek téged, mert végtelenül jó és szeretetre méltó vagy.“ Imádkozzunk gyakran azért, hogy ezek az isteni ajándékok az Ajándékozóra irányítsák figyelmünket és feléje irányítsák életünk útját. Segítsenek jobban megtapasztalnunk, megismernünk az Istent, miközben mi is elmondhatjuk a Nemzetek Apostolával együtt: „Ha elérkezik a tökéletes, ami töredékes, az véget ér. Most még csak töredékes a tudásom, akkor majd úgy ismerek mindent, ahogy most engem ismernek. Addig megmarad a hit, a remény és a szeretet, ez a három, de közülük a legnagyobb a szeretet.“ (1Kor 13, 10.12b-13)

Az elmúlt néhány évben kiadásra került pápai enciklikák között megtaláljuk a szóban forgó erényekről szólókat is, amelyek az Egyház Tanítóhivatalának anyagaként segítségül szolgálnak a keresztény olvasónak azok alapos megismerésében. A Hit évében került bemutatásra Ferenc pápa első enciklikája „Lumen fidei – A hit fénye“ címmel. Elődje, XVI. Benedek pápa 2007-ben a keresztény reményről írt, s az enciklika „Spe salvi“ címmel látott napvilágot. Ugyancsak XVI. Benedek pápa műveként, mégpedig pápaságának első enciklikájaként jelent meg a „Deus caritas est – Az Isten szeretet“ című enciklika a keresztény szeretetről 2005 karácsonyán.

Az isteni erények közötti kapcsolatról a néhány évvel ezelőtti Hit évét meghirdető apostoli levélben is olvashattunk: A hit erősít meg, hogy reménnyel és elkötelezettséggel tekintsünk világunkra, várva az új eget és új földet. A hit által ismerhetjük fel a feltámadott Úr arcát azokban, akik szeretetünket várják. A szeretet nélküli hit terméketlen, míg a hit nélküli szeretet kétségek között vergődő érzelem marad.

Egyszer egy érdekes képeslap került a kezembe Rómában, az Egyház legutóbbi három pápájának fényképével. Az egyes képek alatt egy-egy szó szerepel olasz nyelven. Szent II. János Pál képénél a remény, XVI. Benedek fényképe alatt a hit, a Ferenc pápát ábrázoló képnél pedig a szeretet van feltüntetve. Kétségtelen, hogy mindhármuk példásan gyakorolta az isteni erények mindegyikét, csak talán valamelyiket közülük kiemelkedőbb módon. Ám ez is jó kifejezése lehet annak, hogy Isten minden korban időszerűen kíván gondoskodni az ő népéről Egyháza által. Gondoskodik rólunk isteni ajándékaival. Készek vagyunk elfogadásukra?!

Folyt.köv.
© Molnár Tamás
Kép: Giotto festménye, internet