"Az oltár szolgálatát a szentmise során a ministránsok látják el. A pap mutatja be az áldozatot, de szüksége van ministránsokra, vagyis segítőkre, Krisztus szolgáira, akik felkészülve feladataikra, közreműködnek a szentmise méltó ünneplésében. (...)
Mivel ez nem személyi kitüntetés vagy érdem, hanem szolgálat, amint az elnevezésben is benne van, ezért a ministránsnak az egész életével szolgálni kell. Ha ezt teszi, úgy az oltárnál is elláthat liturgikus feladatokat.

A ministránsok példaképe szent Tarzíciusz, aki életét adta az Oltáriszentség védelmében.
Az Egyház arra törekszik, hogy a ministránsokat bevezesse a liturgia szellemébe és felkészítse őket, hogy feladatukat szabályosan és megfelelően lássák el. A ministráns tehát nemcsak a templomban, hanem otthon is imádkozik, figyel magatartására az iskolában, jár hittanra, és lelkesedés él a szívében, hogy Jézusnak szolgáljon a szentmisén. (...)

A szentmise Krisztus keresztáldozata, ezért a ministráns tudatában van, hogy a templom az „Isten háza” és szentély a „a mennyország kapuja”, ezért illő módon, hívő lélekkel kell jelen lenni az oltárnál. Jézus mindenkit követésére hív, de a ministráns egész közelről szeretné őt követni.
A szentmisében sajátos mozgások, testtartások vannak, melyeket szívvel-lélekkel kell végezni. A bevonulás, a térdhajtás, a meghajlás, a keresztvetés, az oltár körüli elhelyezkedés és a tényleges szolgálat akkor szép és kifejező, ha biztos tartalom és tartás van mögötte.
A szentmise nagyobb és kisebb részeinél a ministráns szolgálatával hozzájárul Krisztus keresztáldozatának a méltó ünnepléséhez. A felajánlási körmenet során a kehely, a paténa az ostyával, a bor és a víz ampolnája az oltárra kerül és már a legszentebb cselekedet része. Az Átváltoztatásnál és az Úrfelmutatásnál csöngetni kell, s ugyan úgy a hívek áldozás előtt.
A ministránsok ruhája azt jelzi, hogy nem hétköznapi eseményen vannak jelen, mert a szentmise mindig ünnep. A külső és a belső összeszedettség kiemeli a ministránst a szürke hétköznapokból és ezáltal megtapasztalja, hogy nagyon jó dolog az Urat szolgálni. Sok papi hivatás született a ministráns szolgálatból.
Ha meg van bennünk a kedv és a szolgálat szelleme, akkor bátran jelentkezhetünk a szentmise előtt ministrálásra. Most is maga Jézus hív minket, mint annak idején a tanítványokat: Örömmel szolgáljatok az Úrnak! Örömmel lépjetek színe elé!"

(Forrás: Kránitz Mihály / www.keresztenyelet.hu, foto: Vician András)